Kezelhetetlensége miatt a veleszületett gerincvelői izomsorvadás több évtizeden át „árva” betegségnek számított, azonban a betegségmódosító gyógyszerek forgalomba kerülésével a 21. század új perspektívát hozott.

Egy német és kanadai egyetemek szakembereiből álló kutatócsoport a Science folyóiratban megjelent cikkében arról számolt be, hogy egerekben sikerült az infarktust követő szívizom-károsodásokat helyreállítani a sejtek újraprogramozásával.

A marylandi Bethesda Nemzeti Szív-, Tüdő és Hematológiai Intézetének kutatócsoportja olyan új génterápiás eljárásról számolt be, melynek segítségével hatékonyabban vehető fel a küzdelem a sarlósejtes anémia ellen.

A Katona István vezette kutatócsoport egy olyan fehérjét talált, mely képes elpusztítani a fejlődő agyban „elkóborló” sejteket. Eredményük az epilepszia és egyes agyi daganatok megelőzésében is segíthet. Gilicze Bálint írása.

Papp Zoltán professzort, a szülészeti genetika úttörőjét nem kell bemutatni a hazai orvostársadalomnak. A Medical Tribune-nek adott exkluzív interjújában betekinthetünk a kezdetekbe, a magyar tudomány történetének fontos fejezetébe.

A magzatkárosító hatások kivédésében kulcsszerepet játszó alapvető szabályozást fedeztek fel az embrionális idegrendszerben az Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz tartozó Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet kutatói.

A pajzsmirigy betegségei a lakosság 6−8%-át érintik, így joggal mondhatjuk, hogy népbetegségről van szó. Ennek köszönhetően naponta találkozhatunk ezekkel a betegségekkel a klinikai tevékenységünk során.

Hypothyreosisnak nevezzük azt a szindrómát, amikor a pajzsmirigy nem képes megfelelő mennyiségű pajzsmirigyhormon termelésére, vagy egyáltalán nem működik.

Nagyobb valószínűséggel születik autista gyereke azoknak a nőknek, akiknek a terhesség ideje alatt magas DDT-szintet mérnek a vérében.

Az úgynevezett „óragének” szerepét vizsgálják a porcszövet kialakulásának szabályozásában a Debreceni Egyetemen.